Sziasztok!
Sasi Gabi vagyok és azon agyalok mit is kellene írjak itt most a bemutatkozómban, lehet ennek megírása a legnagyobb kihívás számomra. 🙂 2014-ben találtam rá a triatlonra és ez lett az a sportág, ami mindig szembesített a gyengeségeimmel, tükröt tartott elém hogy miben érdemes változnom és segített abban, hogy megismerjem mind a jó, mind a rossz oldalam. Valahogy minden triatlon versenyen történt valami olyan, ami átpofozott a számomra legmegfelelőbb útra és sínre tette az életemet, keretet adott a hétköznapjaimnak. Talán ez az, amiért annyira szeretem ezt a sportágat és ezért szeretném megtapasztalni az összes olyan kihívást, amit tartogathat számomra.
Négy iron távot teljesítettem eddig és időközben a triatlon iránti szeretetem átcsapott abba az irányba, hogy mára ez lett a hivatásom is. 2020-ra olyan kihívást kerestem, ami kicsit mégis más és az volt a terv, hogy szeptember végén részt veszek életem első extrém ironman-jén Spanyolországban.
Ebben az évben azonban egymást követték az események, bezártak az uszodák, megakadtak az úszó edzések, törölték vagy halasztották az összes felkészülési versenyemet. Ekkor jött szembe a Priamvera Extrém Balatonman felhívása és a július 18-ai dátum tökéletesen passzolt a szeptemberi versenyhez való felkészülésbe! Ez pont az a kihívás, amit kerestem, messze sem luxus körülmények között teljesített irontáv. Csak én leszek, az útvonal és a segítőim.
Bármi kihívás jön, azt magamnak kell legyőzzem, bármi holtpont jön, nem lesz szurkolói sorfal akiknek buzdítása átlendítsen. Az őszi külföldi extrém ironman-re a kísérőm Szabó Anna “Ancsur”, itt is ő fog kísérni, főpróbáljuk mennyire lehetek hisztis a holtpontokon és mekkora sallert kell majd adjon hogy túllendítsen rajtuk. 😀 A Balaton kerülős kísérethez csatlakozik még Szűcs Judit (azt hiszem nyugodtan mondhatom, hogy barátom 😉 ) is, így amolyan “csajos” július 18-ra készülünk.
Időközben a szeptemberi exrtém ironman-emet is elhalasztották, így idén az Extrém Balatonman lesz az egyetlen iron táv, amit lehetőségem lesz teljesíteni. Az ötödik teljesítés szép, kerek szám, nagyon örülök, hogy ilyen különleges körülmények között lehet rá módom! A célom az, hogy edzésből, nyugodtan, biztonságosan körbe érjek. Forgalom lesz az utakon, ha kell, nem fogom szégyellni a bicikliutak használatát. Szeretném minden pillanatát mosollyal az arcomon megélni és épségben célba érni! A teljesítés képességének vegytiszta öröméért indulok, nincs kitűzött cél időm.
Nem az úszás az erősségem, felnőtt fejjel tanultam meg, kis szerencsével én leszek majd a Balaton Loch Nessi-i szörnye. 🙂 Sokat “segített” az úszó állóképességemen hogy 2,5 hónapig nem is tudtam edzeni rá, ne itt számítsatok karcos időre. 😀 Nem titkoltan a kerékpározás a kedvenc számom, imádom a szintes pályákat, nagyon várom a Balaton-felvidék hullámait!
A futásra kíváncsi leszek, szerintem az már nagyon fog ott fájni.
Majd mantrázom magamban, hogy “nem, nem fáj, csak másként jó!”.
Remélem július 18. szombat este találkozunk a kör végén Kenesén, ha lesz még rá erőm, egy célba ugrós fotót feltétlen csináljunk majd! 🙂